2012. október 7., vasárnap

Visszatértem!

Mégpedig ezzel a faszányos kis darabbal.
Már nagyon régóta szeretnék egy olyan fixpengéset, amit TÉNYLEG mindig hordhatok. 
Ami mindig nálam van, észrevétlenül himbálózik az oldalamon.
Legális méretű (nem mintha érdekelnének a SÜN-ök) és a mindennap előforduló feladatok megoldására tökéletesen alkalmas.
Számtalan bicskám közül ezt a -szerintem etalon- Spyderco-t hordom a legtöbbet:


Mégis, kell, hogy legyen az embernél egy fix is, amit nem féltek annyira, ráadásul bármikor csinálok egy másikat.
Hát ő lett az:


Az eddigi legszebb és legjobb késem. 
A holker szinte hibátlan.
Ahol mégis belenyaltam az azért van, mert a vizes köszörűm akkorát üt,
mint Mike-fiú fénykorában.


Teakfa markolat, hozzá színben remekül illő mikarta bakni, egy darab rozsdamentes acél szegecs.
Az eddigi legkényelmesebb markolatom.


Az élszalag is sikerült, elugrálnak előle a szőrszálak.


Még mindig M2-es gyorsacél. A szürke felületkezelést meghagytam. Egyrészt úgy kevésbé rozsdásodik, másrészt kurva jól néz ki.


A teak-fa markolat, mint a legtöbb fasza faanyag Kőhegyi kollégám ajándéka, amiért roppant hálás vagyok!