Egy nagyon kedves ismerősöm kért meg, hogy csináljak neki egy kést. Eleve ódzkodtam a dologtól, mert az ember a hobbiját nem szívesen köti keretek közé.
Nagyon sok terv volt, teljesen más jellegűek, de talán a leendő tulaj is érezte, hogy nekem egyik sem tetszik. De az is lehet, hogy én beszéltem le görény módon mindig, a nekem nem tetsző tervekről.
Aztán egyszer -talán még a nyáron- küldött egy képet, amin egy kwaiken volt. Egyből tudtam, hogy ezt meg fogom csinálni. Rögtön megfogott a forma egyszerűsége és célszerűsége, meg persze az európai szemnek szokatlan formavilág. Pár kidobott terv után meg is volt a végleges forma.
A méretei normál edc méretek: 185mm teljes hossz, ebből a penge 83mm, ha jól emlékszem. A pengevastagságot illetően sokat beszélgettünk, lehetőség lett volna vékonyabbra marni, de végül maradtunk a 6mm-nél. A penge teljesen felcsiszolt, ill. a vákumos hőkezelés és nitrogénes hűtés lehetővé tette, hogy a szokásosnál jobban elvékonyítsam levezető élszalagot. Így, a brutális vastagság ellenére, egy igen jó metszőképességű és hegyű pengét kaptam, amivel bőven lehet durvulni is. Természetesen ez is Sleipner, amit 60-61 Hrc-re edzettek (a kis méret miatt kifejezetten keményre akartam).
A markolat Narancs G10 olajzöld G10 fiberrel. A szegecsek vörösrézből vannak.
Na ilyen ni:
csicsakép paracorddal:
Endura a méretek miatt:
vastag penge, vékony panelek:
a könnyítések miatt nem nehéz, kb115g:
Full flat:
